Téli (sál) mese

Már nem is emlékszem pontosan, hogy mit akartam jobban: téli sálakat csinálni (végre!), vagy kollekciót “gyártani”.  Az biztos volt, hogy itt is, mint minden másban, szándékosan a járatlan utat választom, nekem az ismétlés, a rutin zsákutca, véget vet a munkakedvnek.

Úgyhogy ez a téli mese is így kezdődik: kell egy új sál!

Éppen egy hétvégi családi ebéd után pihegtünk, és elvettem az asztalról egy sárga cetlit a gyerekek kézműves kupacából. Gyorsan felrajzoltam pár variációt, aztán még egy párat a másik oldalára, végül begyűrtem a zsebembe. Pár nap múlva vettem elő újra, és talán akkor kerültek rá a lekerekített végek, amitől végre jó tervnek éreztem.
tervek
Csináltam egy demo sálat, bélés, belső anyag nélkül, amin egy halom gombostűvel megpróbáltam belőni, hogy milyen méret volna optimális. Fontos volt, hogy lehessen kívül- és belül is hordani, a záródásnál ne fújjon be a szél, legyen elég átfedés, miközben az alja simuljon a nyakba, mert ha ott beszökik a hideg, az elviselhetetlen.

Ezzel pár napot elbíbelődtem, mert a centik nem engedelmeskedtek könnyedén, de végül bele mertem vágni az igazi anyagokba, és megszületett az első.
téli nyakmelegítő sál
Így visszagondolva érdekes, hogy az anyag-ötletek előbb megvoltak, mint maga a forma. Minta mintával, ez volt terv, mert ez egyébként is olyan “veszélyes terep”.

Először gombokkal szerettem volna, aztán ez időközben változott, és patenttal próbálkoztam, de a finom gyapjú és pamut nem viselte jól, amikor szét akartam pattintani, úgyhogy mégis maradtak.
téli nyakmelegítő

Aztán mivel jól álltam ezekkel a szép designer pamutokkal, lett egy pici-sál variáció is, gyerekeknek.

A téli nyakmelegítő sálakat itt találjátok, kattintsatok a linkre!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.