Lassan összeáll a kép

Tavaly év végén döntöttem el, hogy K E L L egy olyan sál, ami 100%-ban Sálszalonos. Olyan, ami első pillantásra azonosít engem, amelyről rögtön tudni, hogy honnan van, miért olyan, amilyen, mit jelent az, amilyen. Ez talán valami mérföldkő, ami idővel eljön az alkotás során.

Mindenesetre nem tudtam szabadulni ettől az új “céltól”, és fejben – majd pár hete anyagban is – beindult a munka. Meg kellett csinálom a SAJÁT sálat.

Megpróbáltam okosan “építkezni”, ezért számba vettem azokat a jellegzetességeket, amelyek eddig vezették a kezemet, de a sálak és a kendők világa olyan tarka és gazdag, hogy szinte vergődtem ezeknek a kiválasztásával, úgyhogy tiszta lapot kezdtem.

Szín + a szöveg

Először a két vége volt meg a dolognak: színt akartam és szöveget, mert a vesszőparipám továbbra is az, hogy a sálak árulkodnak. Egy csomó mindent elmondanak a viselőjükről, szavak nélkül.

Vajon életre kelne, ha szavakat is kapna hozzá? És mégis mit mondana?

Elbírna akár egy “gondolatot” is?

A vicces, szándékoltan félreérthető feliratozás gondolatától kiver a víz, szeretem a szavakat pontosan, jól használni, ódzkodom a kétértelmű, sejtelmes idézetektől.

Viszont tudom magamról, hogy ha egy mondat jókor talál meg, képes vagyok magammal hurcolni, és mantraként tekinteni rá. Sőt, akár másoknak is segíteni ezzel.

Szavakat bíztam rá

Igen, megtettem, méghozzá a számomra két legfontosabb mottót ütöttem rájuk.

Az első az egyensúly. Valószínűleg nem vagyok egyedül abban a helyzetben, hogy az életem nőként arról szól, hogy úgy lavírozzam a család-háztartás-munka háromszögben, hogy mindenkinek jó legyen, és az ép eszem is megmaradjon.

Előfordul, hogy valahol kibillen a bili egyensúly, de idővel helyrerakom, mert ez a mondat kódolva van bennem: finding a balance. És a hiedelmekkel ellentétben ez nem is esik nehezemre.

A másik az apró dolgok. Sok csalódást okozott már az, hogy amíg vártam valami nagy dologra, csak legyintettem a pillanatokra. Elúsztak, nem bántam, és amikor végre eljött az én időm, mégsem éreztem a beteljesülést.

A nagy bölcsességnek, hogy ki kell élvezni minden kicsi pillanatot, amelyek a hétköznapokban az utamba kerülnek csak mostanában vagyok hajlandó szót fogadni, és ha nem is azonnal, de kezdek átsorolni az elégedettség feliratú tábla alá. It’s the little things that matter.

motto
Ezzel a két gondolattal indítottam útjára ezt a sálat, a legjobbakat kívánom neki, és Isten éltesse születésnapja alkalmából!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.