Valentin napi. (Köz)helyes?

Valentin napi piros

Tegye fel a kezét, akinek a Valentin nap kapcsán először az ajándékozás ugrik be?

Egy főcím a legutóbbi magazinból, vagy egy összeállítás egy divatlapban: milyen ajándékot vegyél neki (fiúba/lányba).
NNa. Ez az egyetlen bajom vele, a többi Valentin napi dolog mind bejön.

A középiskolába képeslapokat küldtünk (dobtunk egy dobozba..) névtelenül, és lehetett találgatni, hogy ki kinek írt kedves, szeretetteli vagy szerelmes üzenetet. Monjduk ez nem most volt. Aztán abból lett ez a nagyon szívecskés őrület, de mégsem szeretnék beállni azok sorába, akik fújnak erre az ünnepre, mert nem a miénk, hanem amerikai!

Nekem tetszik, ahogy odaát készülnek erre, hasznáják a nagy szavakat, piros dizájban úszik az internet, és boldog, mosolygós emberek szerepelnek a képeket, ezen látszik, hogy ez az ő hagyományuk, ez annyira nekik való.
Számomra, mint ünnep, szinte semmit nem jelent, miközben maga a szeretet meg mindennél többet.

De itt is úgy érzem, hogy nem éri meg várakozni évente egy-egy ilyen nagy alkalomra, muszáj megtalálni a hétköznapokban, elrejtve, szanaszét, pici, de felismerhető darabkáit.
Én például kevés dolgot tudok (sajnos) tudatosan kezelni az életben, de erre van bennem egy törekvés. Legyen meg minden napban az a pillanat, ha nem találok, csinálok. Megölelem, odabújok, segítek. Bármi, amivel sikerül egymás közelében tartani magunkat.

És ez jó, mert működik. Esténként, amikor ágyba kerülök, és még ha egy piszkosul elbénázott napon is vagyok túl, mosolygok, totál önkéntelenül.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.